Villamos biztonságtechnika
Erősáramú berendezések „Tűzvédelmi – szabványossági” felülvizsgálata
Ezt a felülvizsgálatot tulajdonképpen az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) rendeli el. Ez voltaképp az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ) melynek alkalmazása kötelező érvényű. Alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, illetve robbanásveszély kiküszöbölése. A felülvizsgálati minősítő irat példányát a tűzoltóság kérheti és kéri is ellenőrzései során!
A szabványossági felülvizsgálat esedékessége:
- az „ A „ és „ B „ (MK) osztályú helyiségekben 3 év múlva,
- a „ C „ , D” és „ E „ (KK, AK,NAK) osztályú helyiségekben 6 év múlva, esedékes
Érintésvédemi szabványossági felülvizsgálat
Cél a villamos berendezés meghibásodásából eredő áramütéses balesetek megakadályozása. Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember közvetlenül vagy segédeszközön keresztül, pl. szerszámmal vagy a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló részt érint, ugyanakkor nem szigetelt talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a szabványok közvetlen érintésnek, az ezek megakadályozására tett intézkedéseket közvetlen érintés elleni védelemnek hívják. Ennek megoldásai valóban az érintést akarják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy érinthető távolságon kívüli helyezésével.
Az áramütéses balesetek nagy része azonban úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet külső burkolatát érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba, testzárlat következtében feszültség alá kerül. Ezt a szabványok közvetett érintésnek, az ezek megakadályozására tett intézkedéseket közvetett érintés elleni védelemnek nevezik, a magyar szakmai köznyelvben ez az érintésvédelem.
Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani hatásai miatt az egészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti. Az érintésvédelem tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelemre szolgál.
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat esedékessége:
- minden villamos berendezés üzembe helyezését megelőzően
- felújítás és minden olyan javítás esetén, amely az érintésvédelem működését lényegesen befolyásolhatja (10%-ot meghaladó átalakítás vagy bővítés esetén)
- háromévenként a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével
- a villamos kéziszerszámok érintésvédelmi vizsgálata évente kötelező vizsgálat
Villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat
A villámvédelmi felülvizsgálat menetét és szükségességét és a felülvizsgálatok végzésének gyakoriságát az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ) Országos Tűzvédelmi Szabályzat határozza meg.
A villámhárító berendezés felülvizsgálat esedékessége:
- a villámhárító berendezés elkészülte után, az átadás előtt
- az „ A „ és „ B „ (MK) osztályú épület esetén 3 év múlva,
- a „ C „ , D” és „ E „ (KK, AK,NAK) épület esetén 6 év múlva, esedékes
Villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF)
Megszűnik a szabványossági felülvizsgálat fogalma, amely a villamos berendezések telepítésére vonatkozó szabványoknak való megfelelőségére irányult, valamint az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatására szolgáló szerelői ellenőrzés. Helyettük új fogalom, a villamos biztonsági felülvizsgálat kerül bevezetésre, amely egységes, mindenre kiterjedő vizsgálatot takar.
Villamos biztonsági felülvizsgálat a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát.
A változás lényege, hogy a külön végzett szabványossági és áramütés elleni védelmi vizsgálatok helyett egységes, mindenre kiterjedő vizsgálatot vezetnek be.
Gyakorisága: üzembehelyezéskor és 3 évente esedékes
Energetikai Mérnökiroda
Szabó István
gépészmérnök, energiagazdálkodási és energetikai biztonságtechnikai műszaki szakértő, energetikai menedzser, energetikai tanúsító, auditor
